A padlófűtés és parketta együttes alkalmazása
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mind az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
Bizonyos fafajok, bizonyos méretek nem valók padlófűtésre. Ezzel kapcsolatban kérdezze kollégáinkat, szakembereinket.
A lenti leírás kizárólag vizes rendszerű, vagy hőszivattyús padlófűtés rendszerrel működik, a legtöbb melegburkolat elveszti a garanciáját, ha elektromos fűtőfilmre, fűtőszőnyegre vagy elektromos padlófűtésre kerülne.
A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának követelményrendszerét három részre célszerű osztani: tervezési, kivitelezési és üzemeltetési előírásokra.
Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
- A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípus a rétegelt parketta vagy szalagparketta. A vékony csaphornyos parketta, a lamella parketta vagy a mozaik parketta tölgyből 10 mm vastagságig használható, de ezek lerakása nagyobb körültekintést igényel.
- A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc -mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény- nem kerülhet.
- A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten hőállónak, tartósan rugalmasnak kell lenniük. A legtöbb jó minőségű egy komponensű PU ragasztó ennek megfelel.
- A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert nagyobb távok esetén a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása egyenetlen lesz, ami vetemedést idézhet elő.
- Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
- Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
- A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 42 °C -t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
- A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C -t, mint hőfiziológiai korlátot.
- Az aljzatbeton (esztrich) minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
Kivitelezési előírások
- A lerakott parketta nedvességtartalma nem haladhatja meg a 7-8%-ot, mert nagyobb nedvességtartalom esetén a száradás miatt rések keletkezésével kell számolni.
- A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következik be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
- A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50 °C -on illetve a tervező által megengedett max. értéken kell végezni a lentebb látható üzemeltetési előírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C -al emelhető.
- A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hőhídat. Leragasztás esetén oldószeres poli-uretán ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd csökkentésének érdekében azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kerüljön. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk. Az aljzatkiegyenlítés szinte minden melegburkolat alá szükséges.
- A fal és az esztrich, illetve a fal és a parketta között, valamint az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
Üzemeltetési előírások
- A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helyiség relatív páratartalma nem csökkenhet 50% alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
- A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
- Az előremenő (kazánból kimenő) vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
- A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak az e téren jártas szakemberek végezhetik.
A fűtött padlófelület burkolható max. 15 mm vastagságú rétegelt szerkezetű parkettával, vagy 10 mm-t nem meghaladó, 7 cm-nél nem szélesebb, fél méternél nem hosszabb tömör keményfa parkettával. A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos fafajok a mozgékonyságuk miatt nem ajánlottak padlófűtésre rétegelt verzióban sem. Ilyen pl a bükk, juhar, éger, wenge, jatoba.
Padlófűtés előkészítése
A padlófűtést fokozatosan fel kell fűteni, mielőtt rátennénk a parkettát, melegburkolatot.
Felfűtési folyamat leírása, éjszakai szünet nélkül:
- nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
(illetve a tervező által megengedett max. érték) - naptól a 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel.
- nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
- nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 %, CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 - 4. és a 16 - 18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat minimum 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40 °C -os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel.
Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C -os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni.
A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.
A kiszárítási folyamat során ügyelni kell arra, hogy a betonfelületen ne legyen építőanyag, hulladék, vagy más felületet takaró anyag.
Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.
A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után.
A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 50 % alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.
