Ha felújításra kerül a sor, egy kicsit mindig nehezebb dolgunk van, mintha új házat építenénk, mert több váratlan helyzettel is találkozhatunk, amiket már a tervezés fázisánál figyelembe kell venni, mert gyakran egészen aprónak tűnő hibák jelezhetnek olyan problémát, ami nagyon költséges és időigényes munkával oldható csak meg, ha időtálló és igényes megoldást szeretnénk. Pl. egy kicsit mozgó és recsegő parketta elem jelezheti azt is, hogy a régi bonomitos ragasztó elöregedett, és elkezdte elengedni a parketta elemeket, de ha vakpadlós alépítményről van szó lehet, hogy megsüllyedt az egész rendszerünk, és az egész parkettát felszedve kell kiszintezni és kijavítani a vakpadlót, ahol még gombát és rovarkártevőt is találhatunk.
Mivel az építkezés, felújítás alatt gyakran egyik munka a másikra épül, a meghatározandó technológiai sorrend, az ütemterv felállításához szükségünk van az elvégzendő munkák meghatározására. Ha van egy építésvezetőnk, aki képzett és tapasztalt szakemberként biztosan szakszerűen le tudja vezényelni a teljes felújítást, egyszerű dolgunk van. Leggyakrabban azonban nélküle, önerőből kell megoldani a munkák szervezését. Arkhimédész mondta, hogy ha van egy biztos pontunk, akkor ki tudjuk forgatni a világot a sarkaiból, itt a felújításnál javallott azt választani viszonyítási alapnak, hogy mit szeretnénk végeredményként elérni.
Nézzünk szét az interneten (pl. Pinterest), vagy beszéljünk tervezővel, lakberendezővel, hogy milyen funkcionalitást, milyen designt szeretnénk elérni az enteriőrben. Ez már meghatározza, hogy milyen átalakításokat kell csinálni, ennek folyományaként pedig tudjuk mérlegelni, mely munkafolyamatok válnak szükségessé. Ha egy nappali létrehozásához falat kell kivenni, akkor az a statikai kérdéseken felül érinti a burkolatokat, villanyszerelést, festőmunkákat, és asztalosra is szükség lesz. Ha “csak” egy konyhát akarunk kialakítani, már ott is figyelembe kell venni, hol lesz szükség elektromos kiállásokra és vízre. Ha már ezt látjuk, máris tudunk kompromisszumokat kötni magunkkal, pl. ha nem akarjuk átszerelni a fűtést, akkor a meglévő adottságokhoz igazítva készíttessük el az új design szerinti konyhabútort.
Ha a falakat érintő munkák is szükségesek, érdemes statikus/építész segítségét kérni, nehogy támfalak meggyengítésével okozzunk kárt magunknak a későbbiekben. Ugyanebben a fázisban kell megszerezni a szükséges engedélyeket, a hivataltól, lakóközösségtől, adott esetben az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól. Ezeket azért fontos előre tisztázni, nehogy utólag visszabontásra, többletmunkára legyen szükség, ha ellenőrzést kapunk.
Alapszabály, hogy a vizes munkáknak mindig meg kell előzni a szárazépítési feladatokat, és persze a nagy porral/kosszal járó munkálatok is előzzék meg a végleges felület beépítését. De megközelíthetjük olyan szemmel is az ütemezést, hogy mit kell elvégezni ahhoz, hogy a beépített ajtókat, bútorokat, falat már ne kelljen levédeni vagy javítani. A legkoszosabb, legtöbb sérüléssel járó munkák általában a bontási feladatok, és az ezt követő kőműves, vakoló/festő és aljzatelőkészítő munkák. A tervezésnél fel kell készülni arra, hogy a feladatoktól függően hulladékunk fog keletkezni, amit tárolni, kezelni kell. A mostani szabályozás szerint nem kerülhet egybe pl. a vályog és tégla, mert az egyik veszélyes hulladéknak számít, és ha erre nem figyelünk, és keverünk, akkor a konténer elszállításánál nagy pluszköltségre számíthatunk.
A kőműves munkákat és az aljzatelőkészítő feladatokat azért érdemes előre venni, mert sok nedvességgel járnak, és a száradáshoz biztosítani kell a megfelelő körülményeket, valamint a többi munkához viszonyítási pontot is adnak meg, ami az egész ütemezést befolyásolhatja. Pl. amíg nincsenek meg a falüregméretek, nem lehet felmérni az ajtót, így annak gyártása sem kezdődhet meg, pedig az ajtótok végleges méretéhez lesz majd igazítva a lábazat, a beépített bútor vagy falburkolat. Ha vakolásra, álmennyezet építésére is szükség van, ezek is előzzék meg a burkolási, bútorozási tervezést, mert a végleges méreteket és arányokat megváltoztathatják. A külső munkálatokkal ez az írás nem foglalkozik külön.
Még a festés előtt kell megtörténnie a víz-, gáz-, fűtésszerelésnek, valamint az elektromos kábelezésnek, a kiállások kialakításának. Érdemes a tervezett biztonságtechnikai-, internet vagy kábeltévéhez szükséges vezetékeket, csatornákat és csatlakozási helyeiket is ekkor kialakítani, hogy lógó kábelek ne csúfítsák el az enteriőrt. A megfelelő elektromos méretezések és szerelvények kiválasztásához érdemes képzett szakembert választani, aki esetleg majd a kiállásokhoz beépíti a lámpákat, gépeket, biztonsági eszközöket.
Előre gondolkodva érdemes átnézni azt is, hogy milyen géptípusokat szeretnénk majd beépíteni, mert pl. a konyhagépeknél bizonyos márkák előírják, hogy a kiterjesztett garancia csak akkor érvényes, ha akkreditált szakemberek kötik be a gépeket, és ez már befolyásolhatja a megfelelő cég vagy kivitelező kiválasztását, hogy rendelkezik-e a gyártó által kért tanúsítvánnyal. Az elektromos tervezésnél érdemes kitérni arra, hogy milyen biztonsági rendszerekre van szükség, milyen nagy fogyasztású gépeket tervezünk az egyes helyiségekbe, ebből hány fogyasztó lesz majd egy konnektoron, illetve olyan apróságokra is, hogy ha belépünk egy szobába, melyik oldalon legyen a villanykapcsoló, mert ez befolyásolhatja az ajtó nyitásirányát is (vagy fordítva).
