A belső famunkák csak akkor kezdődhetnek, ha a külső nyílászárók már beépítésre kerültek, és a fűtésrendszer is üzemel. A hideg- és melegburkolatok munkálatainak megkezdéséhez túl kell lenni a fűtésrendszer nyomáspróbáján, nehogy utólag vissza kelljen bontani a kész felületet. Fal- és mennyezeti fűtés esetén fontos a fényképes dokumentáció, tudjuk, hogy hol futnak csövek és kábelek a falban, hogy az asztalos utómunkálatai ne okozhassanak ezekben a rendszerekben károkat. Ez a későbbiekben is hasznos problémafeltárásnál, bővítésnél, átalakításnál.
Kevesen tudják, de ott, ahol padlófűtés van, és erre melegburkolat (akár parketta, akár pl. laminált padló) kerül, ott a padlófűtésnek üzemelnie kell, még akkor is, ha nyáron, a legnagyobb melegben kerül a burkolásra sor. Ebben a fázisban kell a későbbi munkák feltételeit megteremteni, hiszen a legtöbb beltéri kötőanyaghoz vagy rendszer beépítéséhez, illetve működéséhez 15+ ℃ hőmérséklet szükséges. A belső faszerkezetek: ajtók, falburkolatok, parketták és bútorok beépítéséhez és üzemeltetéséhez biztosítani kell a hivatalos 50-55% közötti relatív páratartalmat, mert az ettől tartósan vagy nagyobb mértékben nedvesebb környezetben a fa dagad, a sokkal szárazabban pedig szárad. A méretváltozás nem kívánt mozgást, felületi repedést, felületkezelés sérülését okozhatja.
Ott, ahol a hidegburkolat fával vagy egyéb melegburkolati elemekkel is találkozik, érdemes befejezni a hidegburkolást még a festés utolsó rétegének felhordása és a famunkák megkezdése előtt, még akkor is, ha ezeket a felületeket a követő szakmák miatt érdemes levédeni.
A tervezés fázisában érdemes átgondolni, hogy akarunk-e küszöböket (pl. fürdőszobánál, hangszigetelt helyiségekben), vagy minden szintbe van hozva. A burkolás előtti szintek kialakításához már tudni kell, hogy milyen anyagvastagság találkozik milyen technológiai és anyagvastagsággal, mert utólag ezeken nehéz alakítani. A hideg- és melegburkolatok gyakran eltérő vastagságúak, más aljzatvastagság, és más ragasztómennyiség szükséges hozzájuk, ezért ebben a kérdésben érdemes a szintmeghatározáson felül az érintett szakembereknek is egyeztetniük. A hidegburkolatok kialakítása az ajtók méretezését is befolyásolhatja, hiszen a ragasztó és a burkolat együtt megváltoztathatja a fal és falfülek vastagságát, illetve ettől függ, hogyan zárhat majd az ajtó neki a falnak.
Az ezután jövő festő, villanyszerelő és asztalos miatt érdemes a burkolatvédelmet úgy kialakítani, hogy megfelelő mechanikai védelmet is nyújtson. A festő már sok esztétikai hibát elrejt, kialakítja a felületeket, és meghatározza a szobák hangulatát. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a létrázás és szerszámleejtés gyakran okozza a parketta és hidegburkolatok sérülését, ezért érdemes a parkettázást a festés után elkezdeni. Ha csiszolt parkettánk lesz, akkor az utolsó festék réteget elhagyva mehet a melegburkolás, mert a csiszolás a legmodernebb gépek mellett is jár némi porral. Majd a burkolatvédelem elkészülte után érdemes felhordani az utolsó réteget. Festőre amúgy is szükség lehet a piperézésnél, ha valamelyik szakma a beépítés közben véletlenül megsértené a falat vagy a festett felületeket.
