A bútorok plasztikai sebészei
A jó borokra szokták mondani, hogy az idő csak nemesíti és még értékesebbé teszi őket. Valahogy így van ez a bútorokkal is, de pont úgy, mint a nem jól tárolt boroknál, az idő vasfoga borzalmas pusztítást tud végezni, az egyre értékesebbé váló régi, antik bútorainkban is. A hibák eredhetnek külső forrásból (mint az időjárási viszontagságok, tűz/víz, rovarkártevők, fizikai sérülések), de tudomásul kell venni, hogy a legtöbb anyag öregszik. A bútorkészítésnél tradicionálisan használt anyagok többsége az évek alatt meggyengül, deformálódik, erodálódik.
Egy nem kellő módon tárolt vagy ápolt bútor nagyon könnyen lomtalanításban végezheti, pedig a szakértők a legnagyobb roncsnak is vissza tudják állítani az eredeti csillogását. Tudnunk kell azonban, hogy a szükséges munkák mértékétől függően a restauráció nem olcsó dolog, gyakran drágább, mint amennyiért egy új darabot elő lehet állítani – ezért sokan csak az igazán értékes régi bútorok felújítását rendelik meg. Zárójelben ez a jelenség teszi lehetővé a bútoriparban is létező hamisítók működését.
Ha a felújítás elkezdődik, akkor mindig a hibák feltárásával kell kezdeni. Már az elején el kell gondolkodni a restauráció mértékén: ragaszkodunk-e ahhoz, hogy a legkisebb szálkát is megmentsük, a pótláshoz korban megfelelő anyagot és korhű technológiákat használunk, vagy pont az ellenkezője, az antik külcsínt modern belbeccsel, pl. modern vasalatokkal, elektronikai/informatikai kiállásokkal is el szeretnénk-e látni. Ha a bútor gomba-vagy rovarkártevők áldozata, akkor a precíz faanyagvédelem és anyagrestaurálás/fakonzerválás az első lépés.
Ha vannak szerkezeti hibák, akkor azok kijavításával, pótlásával, a korpusz elemeinek megerősítésével kell kezdeni. A rátétek, faragások pótlását a restaurálás menete közben meg lehet már oldani, persze ügyelve arra, hogy az új darabok a felületkezelés folyamán hozzá legyenek „öregítve”, színezve az eredeti darabokhoz. Az intarziás betétek, filék, furnérok javítása szintén komoly feladat, nagy szaktudást igényel ezeknek a pótlása.
Antik bútornál mindig fontos kérdés a felületkezelés, hiszen ha nem rendszerben gondolkodunk, akkor a nem teljesen kompatibilis anyagok komoly problémát is tudnak okozni. Az új darabok színezése, az egész bútor antikolása és felületkezelése már csak azért is fontos, mert ez az, ami a legszembetűnőbb. A klasszikus restaurálásnál a felületkezelés is korhű – ami többnyire a nagy kézimunka igényű politúrozást jelenti, azonban a politúr sérülékenysége és természetes sárgulása miatt egyre gyakoribb, hogy könnyebben kezelhető, nagyobb karcállóságot biztosító, UV védelemmel is ellátott lakkok kerülnek a felújított felületekre.
Ha Önnél is porosodik egy jobb sorsra érdemes bútordarab, amit szeretne az utókorra hagyni, akkor keresse nagy bútorasztalosi múlttal rendelkező cégünket, legalább azért, hogy az elvégzendő munkákat és a javítás tervezhető költségét megtudja.
